Hiányosságok Honnan olvastok? Minden idők legjobb sorozatai OFF Olvasnivalók Sorozatos bakancslista Sorozatzenék Olvasom őket 777 blog CRT Magyarország Filmbuzi Filmdroid IGN Hungary Lengabor blogja Minden, ami média Negyedik Fal sajtosrolo blogja SorozatGURU Sorozatjunkie sorozatpillér SorozatWiki Toonsphere Zsuzska blogja Hónapok 2018. június h K s c p v 123 45678910 11121314151617 18192021222324 252627282930 « máj Júl » Meta Regisztráció Bejelentkezés Bejegyzések hírcsatorna Hozzászólások hírcsatorna Működteti a

  1. Nem! Nem! Soha! - G-Portál
  2. Reményik Sándor. Eredj! … ha tudsz… (Végvári versének Szegeden nyomtatott példánya.) É. és ny. n. 2 l. | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár
  3. Reményik – Magyar Katolikus Lexikon
  4. Erdélyi keresztények: Reményik Sándor :EREDJ HA TUDSZ

Nem! Nem! Soha! - G-Portál

Napsugárra nem is vártunk, Napfény volt a mosolygásunk. Egymás arcát derítettük, Hogy borult: számba se vettük. Mint fiatal fák a szélben, Egymáshoz hajoltunk szépen, Szűzi szívvel, tiszta szemmel, Céltalan, szép szerelemmel. S vert az eső, vert az áldás, Tavasz volt. Tündérvirágzás. Az alkalom csak elszaladt. A pillanat csak elszakadt. Mivé lett a régi erdő? Hová lett a vén esernyő? Az ég egyre csak feketült, A záporba jég is vegyült. Már ernyőt sem feszítettünk, Jégnek puszta fejjel mentünk. S külön bánat, külön zápor Vert és sodort el egymástól. Aztán, búsabb, mélyebb szívvel, Ajakunkon vihar-ízzel Megint csak egymásra leltünk És kérdeztünk és feleltünk. Véghetetlen béke-vággyal Egymás lelkét fontuk átal. A csalánból, ami éget Szőttük a nagy csendességet. Álltunk, mint valaha régen Mesebeli erdőszélen. Álltunk enyhe borulatban, Ünnepesti alkonyatban. Álltunk őszbe hajló nyárban, Ritka másodvirágzásban. S feszült fölénk árnyat ejtő, Vak vihartól mosolyt rejtő Tündér-gomba: régi ernyő.

"Volt nekem erről a versemről egy fogalmazványom – írta Mozog Nagy Imre –, az igaz. De azt a hatalomváltás napjaiban, 1919 áprilisa után beragasztottam a házikönyvtáram egyik öreg kötetének leválasztott, majd visszaragasztott kérge alá. (…) Ott szunnyadt a ceruzával írt fogalmazvány, törlésekkel, áthúzásokkal két évtizeden át. Az akkoriban gyakori és kiszámíthatatlan célú házkutatások elől dugtam oda, de úgy beragasztottam, hogy amikor a második bécsi döntés után kisebbik fiam tankönyvében a Végvári Eredj, ha tudsz-át fölfedeztem, leküzdve fölháborodásomat, hogy engemet megloptak (nem tudva még akkor a szerző Kiadom a részed című verséről), elhatároztam, hogy előbányászom az eredetit, és leleplezem a költői csalást! De úgy beragadt a fogalmazvány a könyvfedélbe, hogy csak cafatait tudhattam előszedni, amelyekről ugyan részletek olvashatóak voltak, de nem bizonyíthattak semmit, hiszen ha rádión hallhatta, megtanulhatta bárki, lemásolhatta, és elrejthette az irredentának bélyegzett, ünnepelt költeményt. "

Reményik Sándor. Eredj! … ha tudsz… (Végvári versének Szegeden nyomtatott példánya.) É. és ny. n. 2 l. | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920 | Kézikönyvtár

Kiállításunk e felszólítás beteljesítéséhez ad igaz és szép indíttatást.

Reményik – Magyar Katolikus Lexikon

eredj ha tudsz youtube

Erdélyi keresztények: Reményik Sándor :EREDJ HA TUDSZ

Így szoktam ezt: ha száll az alkonyat, az üres templomba besurranok. Egy lélek, aki Istent látogat. A szentek komoly arca rám ragyog. Ha násznép járt ma itt: feledve rég, és mise sincs, se karinges papok, az oltáron két öröklámpa ég, az Istenemmel egyedül vagyok. A templom üres, a lelkem tele. Megértjük egymást, pedig nincs szavunk, itt állok, szemben állok Ő vele s nem látja senki, hogy együtt vagyunk. Állok, térdre nem hajt a vágy hatalma csak fürkészem a nagy Akaratot; úgyis addig állok, míg Ő akarja s ha nem akarja: összeroskadok. Olyan végtelen áhítat fog el, mintha erdőben néznék csillagot, ahol az örök, ős csend ünnepel, pedig – csupán egy templomban vagyok. És akkor, aki visszatérni bír, Csak visszatér megint a régihez. A régi hithez, a régi házhoz - Ecsethez, tollhoz, kapanyélhez, És számon mit se kér, kit se átkoz. A mappás talán új térképet ír, De másként minden régiben marad, Csak egy darabig sok lesz a friss sír. Mi megnyugszunk, a szívünk mit se kérd, A föld valahogy döcög majd tovább, És lassú erők lemossák a vért.

eredj ha tudsz videa
Reményik Sándor (Kolozsvár, Kolozs vm., 1890. aug. 30. -Kolozsvár, 1941. 24. ): költő, lapszerkesztő. - Ev. A kolozsvári ref. koll-ban éretts., a Ferenc József Tudegy-en néhány félévig joghallg., a Dobsina és Vidéke, utóbb a kolozsvári Ellenzék, Újság és Kolozsvári Hírlap munk., 1918: az Erdélyi Szle b. munk. 1921-23: a Pásztortűz alapító szerk-je, kizárólag írásaiból, majd örökségéből élt. - Különösen nagy hatást keltettek Végvári álnéven írt, Erdélyben gépírásos másolatokban terjesztett hazafias versei (melyért az oláhok halálra keresték a szerzőt), ezen álnéven 1921: a Kisfaludy Társ., majd a Petőfi Társ. r. tagjának vál. 1924: addigi költői munkásságáért a Petőfi Társ. lírai nagydíjjal tüntette ki. 1941: megkapta a Corvin-koszorút. Az Erdélyi Irod. Társ. s a Pásztortűz szerk-jeként 1941: a Sajtókamara tagja. Tüdőgyulladásban halt meg. - Az Ady utáni nemzedék leghatásosabb m. költője. - Végvári költeményeiből állította össze Kallós Béla: Honszeretet. Hazafias jelenet 2 részben. (Székesfehérvár, 1925).

Bár Reményik váratlan halála miatt nem jött össze kettejük izgalmasnak ígérkező, tisztázó célzatú találkozása, Mozog Nagy Imre, immár a Kiadom a részed ismeretében nem neheztelt rá, mi több: elismerőleg írt Reményik "tettéről": "Egyébiránt az eredeti szövegen általa elvégzett szövegmódosítások és pár soros hozzáírások jó részéért csakis hála és köszönet érzése tölt el, hiszen a verset jelentősen megemelte. Vannak azonban benne szavak, sorok, hozzáírt fél versszakok, amelyeket én – ha módomban állhatott volna elemezni a változtatásokat – nem helyeseltem volna! Talán ezeknek köszönhető, hogy a különben közismert formájában, a Reményik-változatban ismert költemény az irredentizmus bélyegét hordja magán, de talán még így se indokoltan. Ráragadt, mert a Horthy-korszak "mindent vissza! " jelszavával rendezett nacionalista, irredenta ünnepségeken szavalták, széltében-hosszában. Ha valaki ezt a verset – akár a Reményik-féle változatban is – gondosan elolvassa, nem talál mást benne, mint hogy költője nem ért egyet az elmeneküléssel, az elvándorlással: ott kell megvívni a sorsunkkal, a szülőföldünkön, ahova születésünkkor lerakott a gólya.

  1. Toefl angol nyelvvizsga free
  2. A vörös hegedű teljes film series
  3. Rieker üzletek budapesten a 1
  4. E book olvasó magyar menüvel
  5. Hódi pamela barátnője csiki v
  6. Mezőgazdasági munka hollandia
  7. Allianz önkéntes nyugdíjpénztár belépés
  8. Www gyerekjatekok hu google
  9. Hesston bálázó kötöző motor for sale
  10. Habrózsa box rendelés
  11. Automata kávéfőző test complet
  12. Majonézes halsaláta recept
Tue, 06 Dec 2022 19:22:27 +0000