Paraszt Étterem Szlovákia

Gömörszőlős Fenntartható Falu – Turista Magazin - Gömörszőlős - Csoda A Határ Mellett

Gömörszőlős Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a magyar-szlovák határ mentén fekszik idillikus természeti környezetben. A fő közlekedési útvonalaktól távol esik, a Putnok-Aggtelek útvonalon haladva Kelemérből 2 km-es bekötőúttal érhető el. Az első okleveles említése 1232-ből való. A település régi neve Poszoba volt, 1904-től a hajdani szőlőkultúra emlékeként lett Gömörszőlős, s így egyben az egyetlen községünk, amely őrzi a történelmi Gömör megye nevét. A lakosság hosszú ideig szinte teljes egészében mezőgazdaságból és állattartásból élt, önellátó gazdálkodást folytatott. A környék ipari városainak fejlesztése nyomán a fiatal munkaképes lakosság nagy része elköltözött a településről, ennek következtében a lélekszáma mára 100 fő alá csökkent. A mezőgazdaság és az állattartás már csak néhány családnál jelent kiegészítő jövedelemforrást. A hagyományos életforma megszűnőben van, de számos régi lakóháza, gazdasági épülete fennmaradt, amelyek ma is meghatározói a településképnek.

  1. Fenntartható Falu Program
  2. Dübörög a fenntartható magyar mintafalu - Greendex

Fenntartható Falu Program

A gömöri napkollektoros gyümölcsaszaló működési elve rendkívül egyszerű. A fekete kollektorfelszín elnyeli a napsugárzást, felmelegszik, és felmelegíti az előtte és mögötte lévő levegőt. A meleg levegő felfelé áramolva keresztülhalad az aszalóhálón. A felmelegedett levegő relatív páratartalma kisebb, mint a környezetéé, így nedvességet képes elvonni az ott található aszalnivalókból. Arra kell ügyelni, hogy a felszín ne legyen csillogó, és ne legyen túl vastag, mert akkor megakadályozza a hőleadást a hátsó oldal felé. Egyedi szennyvíztisztítás Magyarország településeinek jó részén nem megoldott a szennyvízkezelés. A mosogatásból, mosásból, mosakodásból származó úgynevezett "szürke" szennyvizet a vízöblítéses WC-k "fekete" szennyvizével együtt legtöbbször egyedi emésztőgödrökben a talajba szivárogtatják. Szennyvizeinknek csak egy részét tisztítják meg, másik részét elszikkasztják, illetve az élővizekbe juttatják. A mosó- és mosogatószerek túlnyomó többsége azonban foszfátokat tartalmaz, melyek a természetes vizekbe jutva azok szervesanyag-egyensúlyának felborulásához vezetnek.

A program alatt persze nem ökofalut, ökoközösséget kell elképzelni, hanem próbálnak reális megoldásokat javasolni a fenntarthatóságért. Nemcsak a falunak, hiszen az ország minden részéből érkeznek érdeklődők. Gyulai Iván bizakodva mondja, hogy az utóbbi időben megnövekedett azoknak a száma, akik kiköltöznek a városból a magasabb életminőséget jelentő falura, sőt a koronavírus rá is erősített a minél nagyobb önellátás elérésére. Bár tíz évvel ezelőtt még megmosolyogta volna ezeket a bátrakat, ma, amikor kitágultak a kommunikációs lehetőségek, nem gond akár faluból is intellektuális tevékenységet végezni. Mikor az egyetemi oktatásra kérdezünk, elmondja, hogy azt már nem Gödöllőn végzi, hanem inkább Gömörszőlősre várja a diákokat pár napra, ahol tömbösítve megkapják a képzést. Nevetve mondja, hogy "bezárja őket", azaz nincs lógás. De a diákok szeretik. Az intézetben nem ipari megoldásokkal foglalkoznak, az egyszerű háztartások, kisgazdaságok életéhez javasolnak megoldásokat, ahhoz, hogyan tudnák mérsékelni az ökológiai lábnyomot, a környezeti terheket.

Itt minden arányos, emberléptékű. Itt csend van, jóleső csend. A falu kis lélekszáma ellenére a térség kulturális életében régóta fontos szerepet tölt be. Az itt élők ragaszkodnak lakóhelyükhöz, múltjukhoz. Több mint 50 éve működik itt a Tompa Mihály nevét viselő hagyományápoló kulturális egyesület, amelynek tagjai a faluban több néprajzi és képzőművészeti gyűjteményt létesítettetek és működtetnek. A községben 1993 óta dolgozik a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet helyi csoportja, akik elindítottak egy falufejlesztési programot "Gömörszőlős – egy fenntartható falu" címmel. Az intézet munkatársai a faluprogram kapcsán számos régi épületet újítottak föl, ösztönzik a hagyományos életforma követését, a népi kismesterségek és népi hagyományok fenntartását, gyapjúkártoló műhelyt létesítettek, segítik a turizmus szervezését. Az újonnan épült oktatási központjukban csoportokat fogadnak, számukra szemléletformáló és szabadidős programokat szerveznek a fenntartható életmód és ökologikus gondolkodás szellemében.

Nyomtatás Készült: 2019. március 17. Tisztelt Látogatóink! Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatójaként köszöntöm Önöket. 1992-ben alakult Intézetünk célja, hogy szolgálja a társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteinek és szemléletének fejlődését, és hozzájáruljon a fenntartható társadalomhoz vezető út gyakorlati lépéseinek kimunkálásához. Gömörszőlősi programunkat, mint mintaprogramot, ennek a két célnak a megvalósításáért hoztuk létre 1993-ban. Gömörszőlős Miskolctól 50 kilométer távolságban, északra található, nagyon közel Szlovákia határához. Az alig hetvenfős település magán hordozza az aprófalvas vidéki területek minden jellemzőjét: az elöregedő helyi népességet; a funkciót veszített épületeket; a kiüresedett helyi piacokat; a nyomaiban még fellelhető hagyományos paraszti kultúrát; az újraéledő természeti tájat; a viszonylagos nyugalmat, csendet, tiszta környezetet. A gömörszőlősi program erre a kétarcúságra próbál megoldást kínálni a fenntarthatóság szemléletében.

Dübörög a fenntartható magyar mintafalu - Greendex

Ez afféle sokkterápia, hiszen erre nincs az embernek kétezer éve. Egyetlen kártevő van: az ember Gyulai tapasztalata szerint egy négytagú családot 5 árnyi terület el tud látni szezonális zöldséggel, és másik 5 ár kell a gyümölcshöz. A kertjét káoszkertnek nevezi, hiszen a magokat tavasszal összekeverve, nem sorokban veti, illetve az évek során már sok növény magától kel. Csak a paprikát palántázza. Ezzel kaotikus növénytársulások alakulnak ki. A káoszkertben ne várjunk sorokat, mert nincs is rájuk szükség. Ha sorok lennének, azon járni kezdenénk, és letaposnánk a talajt. Ebbe a kertbe csak akkor kell bemenni, ha valamit le akarunk szedni. Nincs ok arra, hogy locsoljunk, lazítsunk, gyomláljunk, így nincs is miért bemenni. Véleménye szerint harminc százalékkal több terményt tud így begyűjteni, szemben a klasszikus kertészettel. A káoszkertnek az is előnye, hogy azok a rovarok, amiket kártevőknek hívunk, szín, szag és mintázat alapján tájékozódnak. Van egy képük, amit keresnek, és ebben összekeverjük őket.

A községben 1993 óta dolgozik a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet helyi csoportja, akik elindították a falufejlesztési programot "Gömörszőlős – egy fenntartható falu" néven. Az intézet munkatársai a faluprogram kapcsán számos régi épületet újítottak fel, ösztönzik a hagyományos életforma követését, a népi kismesterségek és népi hagyományok fenntartását, gyapjúkártoló műhelyt létesítettek, segítik a turizmus szervezését. Gyulai Iván ökológusnak, a fenntarthatóság elméleti szakértőjének is köszönhető, hogy a falu belevágott a programba. De mit is jelent a fenntartható falu kifejezés? "Nem használunk többet az erőforrásokból, mint amennyi a rendelkezésünkre áll. Elég szerényen élünk ahhoz, hogy így az ökológiai lábnyomunk is kisebb legyen. A fenntartható falu gyakorlati megvalósítására fejlesztettünk ki egy modellt, amelyet a program is követ. Akit érdekel mindez, eljön, és nálunk megtanulhatja a technológiákat, legyen szó mélymulcsos, vastag talajtakarásos rendszerről, permakultúrás kertről, az őshonos állattartásról, de az alomszékünket is szívesen megmutatjuk" – mondta a Sokszínű Vidék megkeresésére Gyulai Iván.

gömörszőlős fenntartható falun

"Nem üdülő falut vagy alvó települést szeretnénk. Gyűrűfű olyan emberek számára áll nyitva, akik "használják" a falut, akik ott élnek. Nem lakosokat várunk, hanem szomszédokat, barátokat, akikkel együtt tudunk dolgozni a falu építésén" – mondta Kilián Imre, Gyűrűfű egyik alapítója.

A termékkészítésbe több környékbeli lakos is bekapcsolódott, és habár jelenleg számukra ez még nem nyújt biztos megélhetést, jövedelem-kiegészítés szempontjából nem elhanyagolható. Az alapítvány oktatóközpontjában gyerekcsoportoknak hagyományőrző kézműves foglalkozásokat, felnőtteknek fenntartható fejlődésről és környezetkímélő technológiákról szóló eladásokat, tréningeket tartanak. Hasonló alapelvek, eltérő kivitelezés Gömörszőlős nem az egyetlen ökofalu-kezdeményezés Magyarországon, a rendszerváltást követő években több próbálkozás is indult e téren. A maga nemében mindegyik egyedi, hiszen a helyi adottságokhoz igazodva, a kezdeményezők egyéni elképzelésétől függően alakultak ki. Míg Gömörszőlősön egy még élő faluba próbálnak életet lehelni, és új lakókat odavonzani, a Baranya megyei Gyűrűfűt egy, a hetvenes években teljesen kihalt falu helyén alapította újjá néhány család. Más helyzetben volt Somogy megyében, Visnye közelében található Visnyeszéplak. Ez a falu még élő település volt, bár a lakosság száma alig érte el akkor a harminc főt, amikor a kilencvenes évek elején fiatal családok költöztek oda.

Tue, 06 Dec 2022 21:30:30 +0000