Az értékesítés közvetlen és közvetett költségei 2. Az egyéb ráfordítások elszámolása 2. A pénzügyi műveletek ráfordításai 2. A rendkívüli ráfordítások 2. A nyereséget terhelő adók chevron_right2. Az értékesítés árbevétele és a bevételek elszámolása 2. Az értékesítés nettó árbevétele 2. Az egyéb bevételek 2. A pénzügyi műveletek bevételei 2. A rendkívüli bevételek elszámolása chevron_right3. Átalakulások chevron_right3. A gazdasági társaságok átalakulása chevron_right3. A vagyonmérleg 3. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete 3. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete 3. A végleges vagyonmérleg 3. Egyéb átalakulás chevron_right4. A vállalkozás megszűnésével kapcsolatos elszámolások 4. A felszámolás, végelszámolás könyvviteli elvei 4. A megszűnés gazdasági eseményeinek könyvelése 4. A felszámolás, végelszámolás befejezése chevron_rightIII. rész: Egyeztetések chevron_right1. Havi egyeztetések 1. Példa a banki forgalom egyeztetésére 1. Számpélda a házipénztár egyeztetésére 1.
Cégalapításkori általános szabályok, teendők 1. Az alapító tag könyvelési teendői 1. Az újonnan alapított vállalkozás főkönyvi könyvelése chevron_right1. Cégalapításkori különös szabályok, teendők chevron_right1. Gazdasági társaság chevron_right1. Részvénytársaság 1. Zártkörűen működő részvénytársaság 1. Nyilvánosan működő részvénytársaság 1. Az alaptőke-műveletek számviteli elszámolása a részvénytársaságnál chevron_right1. Korlátolt felelősségű társaság 1. A törzstőkeműveletek számviteli elszámolása a korlátolt felelősségű társaságnál chevron_right1. Szövetkezet 1. A részjegytőke műveletek számviteli elszámolása a szövetkezetnél chevron_right1. Állami vállalat 1. Az állami vagyon műveletek számviteli elszámolása a vállalatnál 1. Tulajdonosok, vállalkozók, menedzserek javasolt számviteli ellenőrzési feladatai cégalapításkor chevron_right2. Könyvelési teendők a vállalkozás folyamatos működésével kapcsolatban chevron_right2. A befektetett eszközök főkönyvi könyvelése chevron_right2. Immateriális javak 2.
4. ) Devizás értékesítés Mivel pénzintézeti átlagárfolyamot választott, így az árfolyam (210+218)/2=214 Ft/USD. Így az értékesítés árbevétele: 35 000 USD* 214 Ft/USD= 7 490 000 Ft T: 316 Külföldi vevők 7 490 000 K: 913 Exportértékesítés árbevétele 7 490 000 Exportra áfa nincs. Az eladott áruk beszerzési értékének kivezetése T: 814 Eladott áruk beszerzési értéke 5 500 000 K. 214 Áruk 5 500 000 5. )
Követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások (3. 4. Források (4. számlaosztály) chevron_right2. A költségszámlák 2. Költségnemek (5. Közvetett vagy általános költségek (6. A tevékenységek közvetlen költségei (7. Az értékesítés elszámolt önköltsége és a ráfordítások (8. A bevételi számlák 2. Az értékesítés árbevétele (91–94. számlacsoportok) 2. Minden más bevétel 2. A nyilvántartási számlákról (0. számlaosztály) chevron_right3. Összesítések, analitikák chevron_right3. A befektetett eszközök analitikái 3. Analitika az immateriális javak kimutatásához 3. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása 3. A részesedések analitikus kimutatása 3. Az értékpapírok analitikus nyilvántartása 3. 5. Analitika a tartósan adott kölcsönökről 3. 6. A hosszú lejáratú bankbetétek részletező nyilvántartása chevron_right3. A készletek analitikái 3. Anyagok analitikus nyilvántartása 3. Az áruk analitikus nyilvántartása 3. Saját termelésű készletek analitikája 3. Növendék, hízó- és egyéb állatok analitikája chevron_right3.
A számviteli politika (kiegészítés) Önköltségszámítási kötelezettség 1. Tudnivalók az éves beszámolóról 1. Az éves beszámoló letétbe helyezése chevron_right1. Az éves beszámoló közzététele Közzététel a nyilvánosság számára Hozzáférés biztosítása a munkavállalók és tagok számára Kiegészítő mellékletre vonatkozó külön szabály Üzleti jelentésre vonatkozó külön szabály Lényeges hibák Közzététel az interneten Fogalomértelmezés A letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei chevron_right1. A devizanemek közötti áttérés szabályai chevron_right1. Áttérés forintról devizára Fogalomértelmezés 1. Áttérés devizáról forintra 1. Áttérés egyik devizáról a másik devizára 1. Az átszámítási különbözetek elszámolása 2. Az eredmény megállapítása chevron_right3. A mérleg összeállítása A mérleg összeállításának menete chevron_right4. A mérleg és az eredménykimutatás adatainak elemzése chevron_right4. Az eredménykimutatás elemzése Számítást nem igénylő mutatók Számítható mutatók chevron_right4.
A vagyoni értékű jogok könyvelési tételei chevron_right2. Az üzleti vagy cégérték könyvelési tételei 2. A pozitív üzleti vagy cégérték könyvelése 2. A negatív üzleti vagy cégérték könyvelése 2. Szellemi termékek könyvelése 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyvelése 2. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Az immateriális javak értékcsökkenése chevron_right2. Tárgyi eszközök 2. A tárgyi eszközök állományváltozásainak bemutatása az általánosítás szintjén chevron_right2. Az egyes tárgyieszközfajták elszámolásának speciális szabályai 2. Ingatlanok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 2. Egyéb berendezések, gépek, felszerelések, járművek 2. Tenyészállatok 2. Beruházások 2. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése 2. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése 2. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének a visszaírása chevron_right2. Befektetett pénzügyi eszközök chevron_right2. A részesedések könyvelése 2. A részesedések könyvelésének általánosítható esetei 2. A részesedések könyvelésének különös esetei 2.
Keresett kifejezésTartalomjegyzék-elemekKiadványok Különféle egyéb követelések A különféle egyéb követelések nyilvántartására a 368. Különféle egyéb követelések főkönyvi számla szolgál. Az eddigi és a későbbi – könyvelési eljárásokkal foglalkozó – fejezetekben már bemutattam vagy be fogom mutatni a konkrét könyvelési tételek jó részét. Az ismétlések elkerülésére sémát készítettem, hogy mely tételek növelik, illetve mely tételek csökkentik a különféle egyéb követelések állományát. E "tematika" segítségével könnyen visszakereshetők a különböző (rész) fejezetekből a konkrét gazdasági műveletek és könyvelési tételek. Számvitel A-tól Z-ig Impresszum Bevezetés a tizedik kiadáshoz chevron_rightI. rész: Számviteli alapismeretek chevron_right1. A számvitel adathordozói 1. 1. Beérkező számlák 1. 2. Kimenő számlák 1. 3. Egyéb bizonylatok chevron_right2. A számlakeret chevron_right2. A számlakeret szerkezete chevron_right2. A mérlegszámlák 2. Befektetett eszközök (1. számlaosztály) 2. Készletek (2.
Értékpapírok elszámolása chevron_right2. Adott kölcsönök, vásárolt követelések és hosszú lejáratú bankbetétek 2. A tartósan adott kölcsönök könyvelése 2. A tartós vásárolt követelések könyvelése 2. A tartós bankbetétek könyvelése chevron_right2. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete 2. Áttérés a valós értékelésre 2. Az értékelési különbözetek elszámolása 2. Átminősítési szabályok 2. Visszatérés a valós értékelésről a bekerülési érték szerinti értékelésre 2. A valós értékelés egyéb szabályai chevron_right2. A készletek könyvelése chevron_right2. A vásárolt készletek könyvelési tételei chevron_right2. Anyagok 2. Anyagkönyvelés évközi folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással beszerzési áron 2. Anyagkönyvelés évközi folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással elszámolóáron 2. Anyagkészletek könyvelése, ha nincs évközi folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás 2. Az anyagkészletekkel összefüggő különleges gazdasági műveletek elszámolása chevron_right2. Áruk 2. Áruk könyvelése beszerzési áron 2.
A vevő által el nem ismert követelés rendezése nem történik meg a vevő részéről, hivatkozva például arra, hogy nem írt alá írásos szerződést az eladóval. Erre akkor is hivatkozhat a vevő, ha egyébként a szolgáltatást igénybe nem ismert követelésAz el nem ismert követelések egyik leggyakoribb esete, hogy a partner részére kiküldött számlát visszaküldik, és alá nem írt szerződésre hivatkozva megtagadják a teljesítést. A számla kiállításával azonban fizetendő áfája keletkezik a számlát kiállító félnek, ami a nem megtérített vételár miatt felveti a korrekció kérdését. Követelések fogalmaA számviteli trv. a követelésekre a következő meghatározást adja: azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifizetett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által teljesített, a másik fél által elfogadott termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtáshoz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak.