Téglatest: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja téglalap Kocka: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja négyzet, és a magassága egyenlő az alapnégyzet oldalával. Prizma: olyan egyenes hasáb, amelynek alapja háromszög. Az optikában használatos prizmák esetén az alapháromszög egyenlő szárú. ÖsszefüggésekSzerkesztés A hasáb magasságát H-val szokás jelölni, az alapél hosszát a-val, az alkotó hosszát b-vel. Az alaplap területét jelölik B (base - alap) de A-val is. A palást területének jele a M (mantel a németben palást), de a P is használatos. A hasáb térfogata V egyenlő az alapsokszög területének B és a hasáb (test) magasságának H a szorzata. V = B * H Az egyenes hasáb oldalfelszíne M az alapsokszög kerületének KB és a hasáb magasságának H a szorzata. M = KB * H (a ferde hasábra nem igaz). A hasáb teljes felszíne F egyenlő az alapterület B kétszeresének és az oldalfelszínnek (más néven a palástnak) M az összegével. F = 2 * B + M illetve az egyenes hasábnál F = 2 * Ba + Ka * H ahol H a hasáb magassága Lásd mégSzerkesztés Cavalieri-elvForrásokSzerkesztés Matematikai kisenciklopédia (Gondolat, 1968)További információkSzerkesztés Háromszög és négyzet alapú hasábok síkmetszetei Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A BFE derékszögű háromszögben: \( tg(α)=\frac{m_{o}}{a/2} \). Tehát: \( tg(α)≈\frac{187. 15}{116. 2}≈1. 61. \). Így α≈ 58. 2°. 2. b) Oldalél és alaplap hajlásszöge (β). A CKE derékszögű háromszögben: \( sin(β)=\frac{m_{g}}{o} \). Tehát: \( sin(β)≈\frac{146. 7}{220. 3}≈0. 6659 \). Így β≈41. 8°. 2. c Oldallap és alaplap hajlásszöge (γ). Az FKE derékszögű háromszögben: \( cos(γ)=\frac{a/2}{m_{o}} \). Tehát: \( cos(γ=\frac{116. 2}{187. 14}≈0. 6909 \). Így γ≈51. 6°. 3. Beírt gömb. A négyzet alapú gúlába írt gömb a gúla minden lapját (alaplapját és a négy oldallapját is) érinti. Ennek a gömbnek a főköre beírt köre annak az egyenlőszárú háromszögnek, amelynek oldalai az alaplap középvonala és két szemben lévő oldallap magassága. A mellékelt ábrán ez az F2F1E háromszög. A beírt gömb középpontja tehát a test magasságán (szimmetria-tengelyén) van. A háromszögbe írt kör (O) középpontját ennek az(F2F1E) háromszögnek a szögfelezői metszik ki. A beírt kör sugarát megkapjuk, ha ebből az O pontból merőlegest állítunk az oldallap magasságára.
Matematika középszintű érettségi, 2017. május, I. rész, 9. feladat (Feladat azonosítója: mmk_201705_1r09f)Témakör: *Térgeometria (térfogat, téglatest, négyzetes hasáb, négyzetes oszlop) A Bocitej Kft. 1 literes tejesdobozának alakja négyzet alapú egyenes hasáb. A dobozt színültig töltik tejjel. Hány cm magas a doboz, ha az alapnégyzet oldala 7 cm? Megoldását részletezze! Megoldás: 20, 4 cm
Határozzuk meg az {oldalél – alapél}, az {oldalél – alaplap}, és az {oldallap – alaplap} hajlásszögét! Számítsuk ki a piramisba, a négyzet alapú gúlába írható gömb sugarát! Határozzuk meg a négyzet alapú gúla köré írt gömbjének középpontját és sugarát. Megoldás: Készítsük el a piramis modelljét! A mellékelt ábrán a=232. 4 m és mg=146. 7 m. 1. a) A gúla térfogatának a kiszámítása nagyon egyszerű. Alapterület szorozva a gúla magasságával és osztva hárommal. Képlettel: \( V_{g}=\frac{t_{a}·m_{g}}{3} \). Az alapterület: \( t_{a}=232. 4^{2}=54 009. 76 \; m^{2} \). Így a Kheopsz piramis térfogata: \( V_{g}=\frac{54009. 76·146. 7}{3}=\frac{7923231. 792}{3}≈2 \; 641 \; 077 \; m^{3} \). A piramis térfogata normál alakban tehát: Vg≈ 2. 6⋅106 m3. Azaz kb. 2, 6 millió köbméter. 1. b A gúla felszíne az alaplap területének (\( t_{a}=232. 76 \; m^{2} \))és a 4 darab egybevágó oldallap területének az összege. Azaz: \( A_{g}=t_{a}+4·t_{o} \). Itt to az oldallap területét jelenti. Az oldallapok egyenlőszárú háromszögek.
1/4 anonim válasza:Ha nem írod be ugyanezt google-be és nézed meg az első találatot, akkor sajnos buta maradsz. Ne legyél már életképtelen... 2020. jan. 4. 18:53Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza:A felszíne (a×c+b×a+b×c)×2A térfogata a×b×c2020. 18:54Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 anonim válasza:Minden hasáb térfogatképlete: alaplap területe szorozva a magassággalÍgy a négyzet alapú hasáb térfogata: a*a*M, ahol "a" a négyzet oldala és M a magasságMinden hasáb felszínképlete: alaplap területének kétszerese plusz a palást területe (mindig annyi téglalap területének összege ahány oldalú az alaplap)Így a négyzet alapú hasáb felszíne:2*a*a+4*a*m ahol az "a" a négyzet oldala és M a magasság2020. 18:56Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 anonim válasza:Ha nincs, szerezz egy Négyjegyű függvénytáblázat című könyvet, abban mindent megtalálsz. 19:01Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft.
Hasznos megjegyzések négyzet alapú gúlákhoz Négyzet alapú gúla esetén két olyan síkmetszetet készíthetünk, amely a gúlával kapcsolatos számolásoknál hasznos lehet. A metsző sík mindkét esetben tartalmazza a gúla magasságát. Az egyik esetben a sík átmegy továbbá az alaplapot alkotó négyzet két szemközti oldalának felezőpontján. Ekkor egy olyan egyenlőszárú háromszög keletkezik (EGI) melynek alapja a négyzet oldala, szárai pedig a gúla oldallapját alkotó háromszögek magasságai. Ebben a háromszögben az alapokon nyugvó szögek a gúla alaplapja és oldallapja által bezárt szöget adják. A másik esetben a sík tartalmazza az alaplapot alkotó négyzet két szemközti csúcsát. Ekkor egy olyan egyenlőszárú háromszög keletkezik (EBC) melynek alapja a négyzet átlója, szárai pedig a gúla oldalélei. Ebben a háromszögben az alapokon nyugvó szögek a gúla alaplapja és oldaléle által bezárt szöget adják. Ebből a háromszögből határozható meg a gúla köré írt gömb sugara is. Hasznos megjegyzések szabályos gúlákhoz Ha a szabályos gúla alaplapja valamely n oldalú szabályos sokszög, akkor a fentiekhez hasonlóan két olyan síkmetszetet készíthetünk amelyek a számolások során hasznosak lehetnek.