Kovács András Fegyverkovács — Bemutatkozás - Szabó István Hagyományőrző Fegyverkovács És Puskaműves

Kreindler Artúr akadémikussal közösen szerkesztette a Cercetări medicale c. tanulmánykötetet (1968). Szakdolgozatai hazai magyar, román, német szakközlönyökben jelennek meg. Önálló munkái: Szövettan I–II. (egyetemi jegyzet, Mv. 1945–54); Szövettani gyakorlatok (Mv. 1956). 62 Gy Gyakorló Orvos, Medicul Practicant — kétnyelvű szaklap gyakorló orvosok részére. Erdős Adolf szerkesztésében 1925-ben Nagyváradon jelent meg összesen három száma. A 32 oldalas füzetek kisebb szakcikkeket, könyvismertetéseket, szakmai beszámolókat közöltek. Schmidt Béla: Az erdélyi kisebbségi, különösen a magyar orvosok irodalmi munkásságának 11 éve (1919–1929). Értesítő az EME Orvostudományi Szakosztályából. 1940. Gyallay Domokos (Bencéd, 1880. Budapest) — író, szerkesztő. Családi neve Pap, a 20-as évektől Gyallay Pap. ~-Pap Zsigmond apja. A gimnázium első öt osztályát a székelykeresztúri, az utolsó hármat a Kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte (1899). A kolozsvári egyetemen szerezte történelem–latin szakos diplomáját (1906).

Simontornya Város Önkormányzata
Fegyverkovácsok ma is léteznek
ROMÁNIAI MAGYAR IRODALMI LEXIKON II G-Ke - PDF Free Download
Index - Belföld - Igazi fegyvercsodák kerülnek ki Lajos kezei közül

Simontornya Város Önkormányzata

Irodalmi munkásságát Gaál Gábor mellett kezdte el az Utunk hasábjain. Számos cikkét és tanulmányát közölte — a fontosabbakat említve — a Korunk (Thomas Paine. 1959/9; Kezdeti filozófiai tájékozódások a Bethlen Kollégiumban. 1972/7), Utunk (A darwinizmus térhódítása Erdélyben. 1952/19; Mátrai Ernő. 1954/46), Igaz Szó (Pascal és az írásművészet. 1962/8), NyIrK (Lessingiana. 1972/2), A Hét (Morus 500 éves. 1978/1), Orvosi Szemle (Emil Racoviţă determinizmusáról. 1963/1), Ifjúmunkás (Széljegyzetek az itt és mosthoz. 1980/15), Művelődés (Köteles filozófiai enciklopédiája. 1979/12), Brassói Lapok (Lessingről. 1979/51), Igazság (Spinoza Kolozsvárt. 1977/42), Cercetări Filozofice (Din istoria ideilor înaintate la maghiarii din Transilvania. 1959/6); Revista de Filozofie (Idei precarteziene despre suflet la cărturari transilvăneni. 1966/1), Revista de Psihologie (Din antecedentele psihologiei evoluţioniste în Transilvania. 1965/4), Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Seria Philosophia (Dialectica lui Feuerbach.

Csak sajátos szokásaink, hagyományaink, alkotásaink révén válhatunk egyetemessé. " Sikerei közé tartozik az Éjjeli menedékhely kolozsvári bemutatása vagy a Jugoszláviában, Újvidéken rendezett, a nemzetközi szakvéleményben is visszhangot keltett Csehov-ciklus (Három nővér; Cseresznyéskert; Ványa bácsi). A színházak játékrendjét gazdagította fordításaival is. Magyarításában játsszák színházaink Arbuzov Tánya (társszerző Kovács Ferenc) és Csehov Platonov c. színművét. Rendezői utasításokkal látta el Maria Baratasvili Szitakötő c. vígjátékának fordítását (Nv. ) 117 Páll Árpád: Az Özönvíz előtt új dimenziói. Utunk 1971/14; uő: Hagyományos dráma nem hagyományos előadásban. Utunk 1974/2. — Metz Katalin: Rendezői elmélet és gyakorlat. -gyel. — Marosi Péter: Mitől fekete a macska? Utunk 1975/26; uő: Kolhaas haragja és Harag Kolhaasa. Utunk 1975/16; újraközölve Világ végén virradat. 142–48. ; uő: Sütő genfi zsoltára. Utunk 1976/29. — Ablonczy László: A hagyomány ellenőrző tekintete alatt. Tiszatáj, Szeged 1980/4.

Fegyverkovácsok ma is léteznek

Műsorán 250 költői alkotás szerepel; főként Áprily Lajos (egykori egyetemi társa), Bartalis János, Berde Mária, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Sipos Domokos, Szemlér Ferenc, Szentimrei Jenő, Szombati-Szabó István és Tompa László verseit szavalta. Cikkei az Erdélyi Fiatalok, Pásztortűz, Újság, majd az Utunk és Korunk hasábjain jelentek meg. Benedek Elek "turnéi" c. alatt számolt be az Elek apó "fiai"-val tett irodalmi körútról (Korunk 1971/5). Hosszú versmondói pályafutásának tapasztalatait a Művelődés 1956-os évfolyamában kezdett cikksorozatában és a Versről versre hét évtizeden át, valamint az Életem és barátaim c. kiadásra váró emlékiratában összegezte. Electrecord-lemeze György Dénes szaval címmel 1979-ben készült. ) Beke György: Iskola és művelődés. Művelődés 1968/12; uő: Nem áll többé pódiumra. Utunk 1983/34. — Oláh Tibor: Versmondás. 21 költemény. Vörös Zászló 1969. — Balogh Edgár: Gy. -t köszöntjük. A Hét 1972/1; újraközölve Mesterek és kortársak. 421–23. Öreg táltos. — Lászlóffy Aladár: Gy.

Hírek | Révész Késes Műhely
Heraldikai lexikon/Csiszár – Wikikönyvek
A Hadik decemberi könyvajánlója | PHENOM
Légiósok: LEGO-figurát kaptak a játékosok – a magyar kapus is - NSO
FEOL - Fesztivál tűzzel-vassal
Időjárás érd parkváros
Kovács andrás fegyverkovács

ROMÁNIAI MAGYAR IRODALMI LEXIKON II G-Ke - PDF Free Download

1977 és 1980). Befelé hosszabb az út c. regénye (Tv. 1979) egy munkásközösség mindennapi életének, emberi küzdelmeinek hiteles és kihívóan nyers rajza. U. [Ujj János]: Érdekes munkásregény. Vörös Lobogó 1979. — Bodó Barna: Két hang és a harmadik. Szabad Szó 1979. 4. Gulyás Károly (Debrecen, 1873. Dévaványa) — festőművész, könyvtáros. Rajztanári oklevelet Budapesten szerzett, mint kisújszállási rajztanár tanította Móricz Zsigmondot is, aki a Forr a bor Csordás tanárát róla mintázta. 1902-ben a Marosvásárhelyi Református Kollégiumhoz került. 1907-től kezdve a Teleki Könyvtár őre 1942-ig. A budapesti Mathematikai és Physicai Lapokban ismertette Bolyai Farkas zenészeti dolgozatait és Teleki Sámuel levelezését külföldi matematikusokkal (1910); kiadta Földi János 1789-es nyelvtankönyvének első felét Földi János magyar grammatikája címmel (Bp. 1912) a Teleki-tékában őrzött kézirat alapján. A Cimbora és Pásztortűz állandó illusztrátora, a Zord Idő, Vasárnap, Ifjú Erdély, Erdélyi Szemle munkatársa, novelláit saját rajzaival kísérte.

Index - Belföld - Igazi fegyvercsodák kerülnek ki Lajos kezei közül

1937-ben német verseskötete jelent meg. Húsz éven át szerkesztette az Arbeiter-Kalander c. naptárt, amely a felszabadulást követő években is megjelent. 1948-ig a romániai SZDP Freiheit c. lapjának munkatársa. A bánsági munkásmozgalom történetéről írt könyve, a Fünfzigjährige Geschichte der Banater Arbeiterbewegung 1870–1920 forrásértékű s a német, magyar, román, szerb dolgozók összetartását tükrözi (Tv. 1928). Magyarul írt cikkeit, vitairatait Budapesten a Népszava, Romániában a Népakarat, Munkáslap, 5 Órai Újság, Katolikus Munkáslap, 6 Órai Újság, Reggeli Újság, Új Világ, Fáklya közölte. Magyar nyelvű előadásokat tartott a Grafikai Munkások Szakszervezetének temesvári székhelyén. Gagyhy Dénes — *Dávid Ferenc emlékezete Gagyi József (Marosvásárhely, 1953. 1. A Bolyai Farkas Líceumban érettségizett (1972), majd a Babeş–Bolyai Egyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet (1978). A Csíkszeredai Építészeti Szaklíceum tanára. Verseit az Ifjúmunkás, Igaz Szó, Echinox, Utunk, Művelődés, A Hét s az Igazság Fellegvár-melléklete közölte, tanulmányát a paraszti hiedelemvilág bomlásáról a Korunk (1977/6).

Irodalmiesztétikai tájékozódása, melynek kezdetén Vörösmarty és Ady költészetének csodálata áll, már a 10-es évek elejétől filozófiai formálódásával párhuzamosan alakult ki és jellegzetességeiben mindig is erre emlékeztet. Ez a fejlődés a 20-as évek végéig az avantgárd (döntő módon a német baloldali expresszionizmus és fejleményei) hatása alatt ment végbe, s ennek eredményeként, szervesen magába építve a legjobb avantgárd vívmányokat, teljesedett ki szocialista elkötelezettségű realizmuskoncepciója a 30-as évek elején. A gondolkodó és az író-művész testesült meg benne egy személyben. E szerencsés ötvözetnek köszönhető, hogy a szépírói alkotást egyszerre érti belülről, önvilágában, és látja kívülről, társadalmi összefüggéseiben és szerepében. Már a 20-as évek elején megfogalmazta Kármán József ihletett 9 programját "a nemzet csinosodása" szolgálatában álló irodalomról. E szolgálat értelme és célja — felfogása szerint — a szellemi elmaradottság felszámolása, művelődésünk felemelése a világszínvonal magaslatára.

Tue, 06 Dec 2022 19:04:08 +0000