Balaton-felvidéki borvidék bemutatása – Borászportá Balaton-felvidéki borvidék A Balatont körülölelő borvidékeken is számos esetben találkozunk a Római Birodalom korából ránk maradt régészeti emlékekkel. A Balaton-felvidéki borvidék aranykorát azonban mégis királyi, főúri és kisnemesi szőlőbirtokok fémjelzik. A nagyságrendileg 900 hektárnyi borvidék a badacsonyi borvidék kistestvéreként megtévesztően hasonló bazalt, tufa, láva adta ásványos nedűvel kínál bennünket. Történelmi vonatkozások Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták iis termesztettek szőlőt errefelé. Századokon át királyi birtokok és főúri szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a vidéknek a kiváló borait, a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak innen. Az Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készítettek természetes édes borokat.
Határában őskori kovakőbányát (ma természetvédelmi terület és múzeum), római kori települést és ókeresztény bazilikát tártak fel. Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, a következő évszázadokban a veszprémi püspökök egészítették azt ki. Vártörténeti kiállítása látogatható. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a XVIII. században épített váristálló, területén egy idegenforgalmi lovas központ működik. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható. Ritka élmény a nyereg- és lószerszám-történeti kiállítás. Sümegprága Sümegtől délre, a Keszthelyi-hegység lábánál egy völgykatlanban fekszik. Lakói a veszprémi püspök által a tatárjárás után idetelepített cseh és morva szénégetők voltak, a falu a sümegi várhoz tartozott. A török korban elnéptelenedett, a többi községhez hasonlóan a XVIII. században alapították újra Prága néven. Mai nevét a Sümeg előtaggal 1902-ben kapta. Szentbékkálla A Káli-medence északnyugati peremén, a Kőhegy, Kishegy és Öreghegy lábánál fekvő kisközség, amely már a római korban is lakott település volt.
A Balaton-felvidéki borvidék borai diszkrét illatúak, zamatosak és elegánsak. A nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja őket. Egyes kiváló adottság termőhelyeken a vulkanikus kőzeteken hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borokat termelnek. A borvidék körzetei káli körzet Balatonederics-lesencei körzet: cserszegi körzet
1845 és 1847 között szőlősgazdák adományaiból építették. A domb jellegzetessége a kis kápolna tornyával, fehérre meszelt falai... További látnivalók Borkóstolás 100 éves pincében, saját termésű borokból Güns pince Várjuk csoportok, jelentkezését borkóstolásra, vacsorával, vagy zsiroskenyérrel, téli disznóvágásra szállással, legény-leány búcsú, születésnap alkalmából. Egy helyen szállás-vendéglátás autentikus környezetben, egyszerű családi vállalkozásban. Lehet még jelentkezni szüretre is. További programok
Írta: Borigo Földrajzi elhelyezkedése A borvidék földrajzilag két részre tagolódik. A keleti része a tulajdonképpeni Káli-medencét öleli fel, vagyis a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki borvidék közé eső területet míg a nyugati fele a Keszthelyi-hegység tágabb területének felel meg, kiegészítve Sümeg környékével. A két rész egymással nem áll földrajzi összeköttetésben, mert elválasztja őket a Badacsonyi borvidék. A borvidék területe: 5200 Ha (ebből 5140 Ha I. osztályú) A szőlővel betelepített terület: kb.
Balatonfelvidéki borvidék Az egész Balaton környékén nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei. Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták itt is termesztettek szőlőt. Századokon át királyi birtokok és főúri szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a területnek a kiváló borait. Már a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak erről a területről borokat. Az Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készttettek természetes csemege-borokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen. A borvidék legfontosabb szőlőfajtái: olaszrizling, szürkebarát, zöldveltelini, zenit, chardonnay, rizlingszilváni, tramini, muskotály fajták. Fontos tudni: A borvidék borait 40 éven át más borvidékek borainak javítására használták. Így az egykori nagy hírnév elfelejtődött.
Forrás: A Balaton tó északi partjának elsősorban a második hegyvonulatába tartozó területeken található a Balaton-felvidéki lehatárolt termőterület, ami Rezitől Köveskálig húzódó mintegy 50 kilométernyi partszakaszt jelenti. A szőlőtermelés a Pannon-tenger mészkő padozatán létrejött, völgyekkel szabdalt domboldalain alakult ki, esetenként 10%-nál meredekebb lejtőkön. A borvidék összes területe - 5344 haHegyközségi nyilvántartás szerint - 1497 haA borvidékbe tartozó települések száma - 23KlímaBalaton-felvidék kontinentális éghajlatát jelentősen befolyásolja a Bakony-hegység völgyeiből lezúduló hideg levegő és a termőterület déli oldalán elnyúló Balaton. A borvidék szőlőhegyei hatalmas erdőrengeteg környezetébe ágyazottak, valamennyi hegytetőn erdősapkák alakultak ki, melyekben egyedi állat- és növényfauna alakult ki. A forró nyári napokon a Balaton tó felől feláramló párás, ugyanakkor az átlagosnál hűvösebb szellők temperálják a termelési körzet éghajlatát. Esténként az erdősapkákból és különösen a Bakonyból kiáramló hűvös erdei levegő hűti le a medence levegőjét.
10 percre van a Balatontól, még sincs tömeg: voltál már a gyönyörű Cserszegtomajon? () Cserszegtomaj Keszthely és Hévíz szomszédságában van, mégis kevesen ismerik igazán. Fotó: Bővebben… Kihirdették a Magyar Bor Nagydíj győzteseit (mti) Györgykovács Imre 2015-ös Nagy-Somlói Furmintja és Koch Csaba 2012-es Villányi Csanád Cuvée-je nyerte el a Magyar Borszakírók Körének Magyar Bor Nagydíját. Bővebben…
Édes illatú öregúr. Tramini – Szőlője élénk pirosas, bora fiatalon is aranysárga. Illata intenzív, rózsa, szőlő, néha sárgabarack fedezhető fel benne, savai lágyak. Szárazon vagy félszárazon szebb, mint édesen – parfümös ledér. Somlói borvidék A somlói hazánk legkisebb borvidéke, mivel egyedül a Marcal-medencéből oázisként kimagasló tanúhegy lejtőire korlátozódik. Éghajlata kiegyenlített, kontinentális. Viszonylag korán tavaszodik, a nyár általában nem igazán forró, az ősz kellemesen meleg és hosszú. Az itt termett borok savban gazdagok, kemény karakterűek, testesek, teltek, diszkrét illatúak, általában lassú fejlődésűek: hosszú ideig érnek és későn öregednek. Csak fehérbor-termő vidék. "Minden bor ugyan társas, és igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák, a somlai a magányos itala. Annyira tele van a teremtés mámorának olajával, hogy csak kellően elmélyedt, végleg elcsendesedett, kiegyensúlyozott magányban szabad inni. A bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt".
A címben lévő felszólítás a mottója a Balaton-felvidéki borút egyesületnek. Az időszámításunk előtti első századból egy kelta sírban találtak a Keszthely határában lévő Dobogón egy boroskancsót, amelyen a Da Bibere latin felirat ékeskedett. A keltákat követően a római korban virágzott igazán a környéken a borkultúra, de mi tagadás ma is igen nagy népszerűségnek örvend. A Festetics-család által alapított Európa legrégibb agrár főiskolája, a Georgikon arra utal, hogy a Balaton-felvidéken nagy becsben tartották a szőlő- és bortermelést. Az agráregyetemen ma is komoly munka folyik, a környéken jelenleg is őrzik a hagyományokat, amely a szőlészethez köthető. Cserszegtomajon mindmáig a farsang utolsó napján, húshagyó kedden a parcella négy sarkán megmetszenek egy-egy szőlőtőkét, nehogy a madarak megdézsmálják a termést, illetve attól tartanak, nehogy a jég elverje a szőlőt. A Balaton-felvidéki borút több fontos megállóval várja a vendégeit. Vonyarcvashegyen, Balatongyörökön és Rezin, Gyenesdiáson, Nemesvitán, Cserszegtomajon, Keszthelyen több pincészet kapcsolódott a programba.