A cseh korona árfolyama 5, 16 százalékot esett, és az elmúlt évben kisebb-nagyobb ingadozásokkal 4, 6-as euróárfolyam körül járó lengyel zloty is 6, 17 százalékot veszített az értékéből, az euró ára megközelítette a 4, 9 zlotyt. Nagyobbat lefelé, kisebbet fel Ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzat által olyan gyakran dicsért monetáris függetlenség egy akkora gazdaság számára, mint a magyar, inkább kiszolgáltatottságot jelent. Válságidőszakokban pedig még fokozottabban így van ez, mint "békeidőben". Ráadásul, – mint korábban több cikkünkben is utaltunk rá – az elemzők gyakran hivatkoznak arra, hogy a térség devizaárfolyamai nemzetközi piaci hatásoknak engedelmeskedve többé-kevésbé együtt mozognak. A többé-kevésbé azonban leginkább azt jelenti: az euróhoz képest a forint sokszor erőteljesebben veszít értékéből, erősödése pedig lanyhább, mint a koronáé és a zlotyé. Így hosszú távon eddig is egészen eltérő pályán mozgott a magyar és a cseh, illetve a lengyel pénz árfolyama. Ez történt most is.

  1. Román Lej valuta árfolyam (RON)
  2. Román lej árfolyam ✔️ Forint, Dollár, Euro
  3. A lej pedig jobban tartja magát, mint a forint: és itt van a magyarázat
  4. Hiányzik a támasz a forintnak - A grafikon, ami magáért beszél - Az én pénzem

Román Lej valuta árfolyam (RON)

Az ukrán válság miatt zuhannak a világpiacok Világszerte élénken eladtak a tőzsdék csütörtökön, miután az orosz fegyveres erők megerősítették az ukrajnai katonai célpontok elleni első légicsapásokat. A páneurópai Stoxx 600 index 2, 31%-kal esett a korai kereskedésben, a pénzügyi szektor vezette a veszteségeket, és a főbb tőzsdék a medvék (esés) területére csúsztak. Az Oroszországnak leginkább kitett európai bankok, köztük az osztrák Raiffeisen Bank, az UniCredit és a Societe Generale 5% és 6, 6% között esett, míg a szélesebb értelemben vett bankindex SX7P 4, 3%-ot esett. A német DAX több mint 2, 84%-kal 2021 márciusi mélypontra zuhant, és az országnak az oroszországi energiaszállításoktól való nagyfokú függőségével kapcsolatos aggodalmak miatt a legnagyobb mértékben esett. Az Egyesült Királyság nyersanyagpiaci FTSE 100 indexe 2, 27 százalékkal csökkent. Az európai olaj- és gázipari index SX7E veszített a legkevesebbet az ágazatok közül, 4, 32%-kal, mivel az olajárak 6% körüli mértékben emelkedtek, és a Brent nyersolaj 2014 óta először lépte át a 105 dolláros hordónkénti árat.

Na de nézzük is meg, hogy a régiós fizetőeszközök árfolyama pontosan hogyan is változott az euróhoz képest az év eleje óta! Ha Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a globális szót kizárólag Magyarországra érti, akkor valószínűleg igaza van:a grafikonon tökéletesen látszik, hogy idén január elseje óta csak a forint árfolyama zuhant be, a régió többi fizetőeszköze közel sem értéktelenedett el í ábrán jól látszik, hogy a román lej és a horvát kuna árfolyama többé-kevésbé hozzá van kötve az euróhoz, ezek az év első felében nem mozogtak. A forinthoz hasonló besorolású lengyel złoty és cseh korona árfolyama viszont a háború kitörésekor szinte párhuzamosan ugrott meg. A különbség csak az, hogy míg a másik két V4-ország pénze egy hónapon belül visszanyerte az értékét, addig a forint azóta is határozottan és kitartóan veszít az értékébő ma kezdődöttMég erre is lehetne azonban mondani, hogy biztosan van valami olyan faktor, ami esetleg bezavart az elmúlt fél évben, vagy a viszonyítási alapnak használt decemberben volt extrém erős a forint.

Román lej árfolyam ✔️ Forint, Dollár, Euro

Miután 2020-ban több mint 5500 milliárd forint mínusszal zárta az évet a magyar állam, 2021-ben ezt megfejelték még egy 5000 milliárd feletti költségvetési hiánnyal. Az eladósodás ütemét idén (a választásra való tekintettel) sikerült még inkább felgyorsítani, az év első négy hónapjában újabb több mint 2600 milliárd forint mínuszt összehozva. A kormány tehát az utóbbi időben rengeteg hitelt vett fel, az abból származó pénzt pedig vagy kiosztotta a lakosságnak, vagy a saját működésére költötte állami pénzosztás persze mindenkinek tetszeni szokott, amíg nyugdíjprémium, fegyverpénz vagy szja-visszatérítés formájában a pénztárcájában köt ki, de a piacon megjelenő többletpénznek ilyen formában ára van. A koronavírus-járvány harmadik hulláma után a világgazdaság amúgy is az ellátási láncok akadozásával indult újra, emiatt áruhiány alakult ki, így pedig mindenhol elkezdett növekedni az infláció állami költekezés miatt meginduló kereslet ezt Magyarországon még jobban felgyorsította, így jutottunk el oda, hogy idén májusban a maginfláció 12, 2 százalék lett, ami Európa-szerte az egyik legmagasabb érték.

A BNR a közelmúltban jelezte, hogy szűkíteni kívánja az elmaradást a kamatszintben a korábban gyorsabban emelő régiós társakkal szemben, pénteki közleményének azonban alapeleme volt az is, hogy fenn kívánja tartani a szigorú kontrollt a pénzpiaci likviditás felett. Egyébként mivel a korábbi lejbőség Romániában is átfordult lejszűkébe, a magyarhoz hasonlóan náluk is egyfajta kettős kamatrendszer alakult ki, amelyben a jelenleg 5, 5 százalékos irányadó kamatnál is fontosabb az 1 százalékponttal magasabb lombard ráta. Mindkettőben további emelkedést várnak idén az elemző de jó ez? Vannak, akik szerint a viszonylag erős deviza "jobb" a gyengülő devizánál, és az elmozdulásai a gazdaság állapotának a fokmérői (ami természetesen alapból nem valós összefüggés közgazdasági érdelemben) – a román folklórban ez a (tév)hit talán még a hazainál is erősebb. A jegybankok természetesen esküsznek rá, hogy az adott gazdaságnak az a fajta felállás – lebegő vagy lazábban-szorosabban fixált árfolyamrendszer – a legmegfelelőbb, amelyet választottak.

A lej pedig jobban tartja magát, mint a forint: és itt van a magyarázat

A román deviza erősödést még egy tényező stabilizálja: a román vendégmunkások hazautalásai a régió egyik legstabilabb devizájává teszik a lejt. A forint a horvát kunával szemben is leértékelődött az elmúlt években. Ezt a kellemetlen tényt évente minden nyáron a saját bőrén tapasztalhatja az a 600-800 ezer honfitársunk, aki a horvát tengerpartot választja nyaralási célpontnak. 2010-ben egy kunáért még csak 36 forintot kértek, idén azonban már több, mint 50 forintot kell fizetni érte, ráadásul a nyári szezonra rendszerint megerősödik, így nem lenne meglepő, ha idén főszezonban már csak 53 forintért lehet majd venni kunát. Mindenesetre az 50, 9 forintos kunaárfolyam azt jelenti, hogy 2012 óta közel 38 százalékot drágult a horvát pénz, avagy ennyit értékelődött le a forint. Látva a kuna jó teljesítményét mégsem érdemes belőle bevásárolni, hisz a horvátok nemsokára megszabadulnak Európa egyik legfiatalabb devizájától. A tervek szerint 2023 januárjától, a második ex-jugoszláv államként csatlakoznak az euróövezethez, s ezzel végleg stabilizálják a horvát fizetőeszközt.

Az uniós közös deviza egyrészt a japán jennel szemben tudott erősödni, ehhez a Bank of Japan monetáris politikája is kellett, amely tudatosan törekszik a jen leértékelésére, így próbálva életet lehelni a japán gazdaságba. A 42-dik deviza pedig a forint, amely egy hónap alatt alatt öt százalékot vesztett értékéből a közös pénzzel szemben, ám a mostani gyengülés közel sem kizárólag a Magyar Nemzeti Bank politikájának következménye, sokkal inkább a magyar gazdaság megítélésével kapcsolatos problémákat tükrözi. Nemcsak rövidtávon és nemcsak a világ vezető gazdaságainak devizáival szemben értékelődik le a forint, hanem a környező országok fizetőeszközeivel szemben is. Az elmúlt 12 évben – 2010 óta - az euróval szemben a forint 42 százalékkal értékelődött le. Ennél is többet, csaknem 50 százalékot vesztett értékéből a cseh koronával szemben. A cseh korona amúgy az egyik legstabilabb deviza az euróövezeten kívül, ráadásul a cseh gazdaság felzárkózása jóval gyorsabb a magyar gazdaságénál, ez magyarázata, hogy számunkra a korona nagyobb mértékben drágult, mint euró.

Hiányzik a támasz a forintnak - A grafikon, ami magáért beszél - Az én pénzem

A stabilitás mítosza lengi körül a román lejt: jóval kevesebbet gyengült a koronaválság alatt, mint a régiós társai. Mi állhat a háttérben? Az OTP Bank Romania treasury igazgatójának elemzése. Mindenki azon tűnődik, vajon mi lehet az oka annak, hogy míg a legtöbb közép-kelet-európai valuta értéke 2020. március közepe óta 5–10 százalékkal csökkent az euróval szemben, addig a román lej leértékelődése mindössze 0, 5–1 százalék volt. Valami titok van mögötte? Romániát kevésbé érintette volna a járvány, mint a régió más országait? A mostani írásomban megpróbálom leleplezni az EUR/RON stabilitás hátterében rejlő mítoszt. Először is, ne feledjük, hogy Románia árfolyamrendszere irányított lebegtetésen alapul. Ez azt jelenti, hogy a valuta szabadon vehető és adható, de a központi bank fenntartja magának a jogot, hogy belépjen a piacra, amikor a monetáris politikai célkitűzéseket vagy az általános makroökonómiai stabilitást fenyegető zavarok keletkeznek. A központi bank hivatalos célja továbbra is az árstabilitás (az infláció szabályozása), mivel azonban a román gazdaság rendkívüli módon függ az importtól, az árfolyam-stabilitás jelentősége megnő.

(Borítókép: Shutterstock)

forint lej árfolyam 1
Tue, 06 Dec 2022 21:48:11 +0000