II. A regény olvasásakor feltűnhetett, hogy a történelmi idő a 16. század közepétől kezdve száz évvel megrövidült, összezsugorodott. Ennek következménye, hogy Buda visszavétele nem 1686-ban történik, hanem 1586-ban. A karlócai béke ideje sem 1699, helyette száz évvel előbbi időpont szerepel... Ujkéry Csaba - Handzsár a tükörben Ujkéry Csaba Szigetváron született, 45 éves, Kaposváron élő megyei bíró, aki már a második könyvét írta szülővárosáról. Rendszeresen publikál napilapokban és irodalmi folyóiratokban. Harmadik könyve készülőben van, amely Somogyvár XI. századi történetével foglalkozik, az apátság alapításával, illetve a bencés monostor életével. Ez a regény Szigetvár török végnapjait és felszabadulását meséli el 1683-1689-ig bezáróan. Miként a szerző első könyve, a Szigeth pajzsai, úgy ez is krónikaregény, a város történetének hiteles folytatása. Megtudhatjuk, hogy éltek hazánkban azok a törökök, akiknek már a nagyapjuk is itt született, milyenek voltak szokásaik, vallásuk. Ahol magaválasztottan él az ember, az a hazája.
1325-ben, amikor Oszmán elfoglalta és székhelyévé tette Burszát, az örmény közösség is vele tartott. Nem sokkal Konstantinápoly török kézre kerülése (1453) után, 1461-ben került sor az isztambuli örmény patriarkátus felállítására. A pátriárka II. (Hódító) Mehmed szultán (1444-1446, 1451-1481) kezéből kapta meg a kinevezését jelentő fermánt, s ezzel, a görög pátriárkához és a főrabbihoz hasonlóan, népének nemcsak egyházi, de világi ügyekben is elöljárója lett. Ő volt a felelős az adók beszedéséért, illetve az ő bírái ítélkeztek az örmény közösség ügyeiben. Az örmény patriarkátus még saját börtönnel is rendelkezett. Az első pátriárka Ovakim, Bursza (Bursa) örmény püspöke lett. A szultán, aki számára az örmények megbízható szövetségest jelentettek a görög és a latin keresztényekkel szemben, ekkoriban igyekezett őket elhalmozni jóindulatával. A pátriárka felett természetesen megmaradt az edzsmiacini katholikosz joghatósága. Ezenkívül működött egy, az edzsmiacini főpapi szék főhatóságát el nem fogadó, magát katholikosznak tekintő főpap a kilikiai Sziszben is.
1261: amikor a mongolok elfoglalták Bagdadot, az abbaszida ~k Egyiptomba tették át székhelyüket, ahol 1517-ig névlegesen 22-en uralkodtak. - I. Szelim tör. szultán az utolsó abbaszida ~t, al-Mutawakkilt megfosztotta címétől, és maga vette föl a ~ címet. A tör. szultánok ~ címének gyakorlati jelentősége nem volt. Először a 19. sz: II. Abdul Hamid tör. szultán kívánta azt pol. eszközként használni a pán-iszlám mozg-ban, hogy az eu. hatalmak uralma alá került muszlimok szellemi védelmezőjeként ismerjék el. 1925. III: a tör. nemzgyűl. Atatürk javaslatára eltörölte a kalifátust, és az utolsó oszmán török ~t (Abdul Medzsid) száműzetésbe küldte. 2 hét sem telt el, mikor az arábiai Husszein kir. magát kiáltotta ki ~nak, és ezt Jordánia, Irak, Hedzsáz és Szíria elismerte. Ellenlábasa azonban, a szaúdi dinasztia megalapítója, Ibn Szaúd már 1925. X: lemondásra késztette és száműzetésbe küldte. 1926: 13 muszlim orsz. képviselői Kairóban sikertelenül próbálkoztak a kalifátusi intézmény körüli problémák rendezésével (esetleges visszaállításával).
2000: a marokkói uralkodó 16. sz-ig visszavezethető családi tradíció alapján is viseli a ~ már csak tiszteletbeli, funkció nélküli címét. - A ~ cím elnyerésének hagyományos követelményei: a ~ 1. származzék a próf. Qurays tözséből; 2. ténylegesen birtokában legyen a 2 szt város, →Medina és →Mekka; 3. a legnagyobb muszlim közösséget irányítsa. Továbbá követelmény, hogy egyidőben csak 1 ~ legyen. - Spo-ban az arab uralom idején, 756-1031: az abbaszida mészárlásból elmenekült és Andalúziába eljutott umajjáda ~ és 26 utóda volt a cím birtokosa. F. I. T. Concise Encyclopedia of Arabic Civilization. Djambatan-Amsterdam, 1959. - The Cambridge History of Islam. Ed. P. M. Holt, Ann K. S. Lampton, Bernard Lewis. Cambridge, 1980.
De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más regényeiben is, a hiteles történelmi esemény, a török világ, a török élet meglepően pontos ismerete. A fehér rózsa: Halil Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet. Sumonyi Zoltán - A Pelikán vére Írhatnánk, hogy ez könyv a Batthyányak regénye. Azé a családé, amelyik a XVI. századtól a XIX. századig olyan sokszor alakította - vagy szerette volna alakítani - a magyar történelmet.