Vajon miért támadja meg "ok nélkül" az idegen kutyákat, embereket? Soha ne felejtsük el, hogy a már rögzült rossz szokásokról mindig nehezebb leszoktatni a kutyát, mint egy kis odafigyeléssel megelőzni a kialakulásukat.. Sajnos a kiskutya tanítgatását a gazdák rendszerint addig halogatják, amíg az magától rá nem szokik sok olyan viselkedésre, amelyről azután nagyon nehéz lenevelni. Régen egyértelműbb volt a helyzet. A harapós házőrzők soha nem jöttek ki a kertből, vagy nem vették le őket a láncról, a "csibeszelésre" tanított őrző-védő kutyák, pedig pórázon, szájkosárban jártak a közterületeken, gazdájuk rutinos kiképzőként pontosan tudta, hogyan bánjon velük. Vidéken a sajátos hagyományoknak megfelelő módon gazda nélkül kiengedett kutyák önálló csavargásaik során kialakították saját hierarchiájukat, az embereket pedig inkább elkerülték, különben gyorsan rossz végük lett. Manapság néha úgy tűnik, a városi környezetben élő, "családi" kutyák bizonyos szempontból nehezen illeszkednek be a rájuk kiosztott új szerepkörbe.
Bizony, maga a gazda jelenléte olyan "jutalom" a kutyák többsége számára, hogy nyugtalanok, idegesek lesznek, ha otthagyjuk őket. Természetesen az ebek nagyobbik része azért nem bontja le ilyenkor a lakást, de azért sokan reagálnak nem éppen szívderítő módon. Vajon e jól ismert tüneteket a félelem és szorongás, vagy inkább a frusztráció (avagy "hiszti") okozza inkább? Kísérletes megközelítés A kutya szeparációs magatartását a kutatók általában vagy kérdőívvel (ahol a gazda írja le az általa tapasztaltakat), vagy valamilyen teszttel igyekeznek leírni. A teszt során a kutyát rövidebb időre elválasztják a gazdától, és megfigyelik, miként viselkedik eközben az eb. Az Etológia Tanszéken nemrég már sikerült kimutatni, hogy azok a kutyák, amelyekről a gazda azt állítja, szeparációs problémái vannak, egy mindössze háromperces izoláció során jellegzetes hangadásukban különböznek a gazda szerint nem problémás társaiktól. A szorongó ebek ugyanis sokkal inkább nyüszítenek ilyenkor, szemben a különválást általában jól viselő egyedekkel, amelyek nem, vagy csak ritkán nyüszítenek ilyen helyzetekben.
Ezért a kölyökként félelemből támadó kutyák esetében vagy módot találunk arra, hogy fiatal korukban kontrollált körülmények között szabadon ismerkedhessenek másokkal, vagy egész életükben pórázon és szájkosárral sétáltathatjuk őket. A közös játék során a gazdának módja nyílik idejében korlátozni a fiatal kutya agresszív próbálkozásait Egy igen jól bevált eszköz az agresszió gátlására: a piros nyakörvön a kutya nyakára erősített citronellaolajat kispriccelő kis fekete doboz távirányítóval működtethető. A módszer előnyei: a nélkül lehet a kutyára hatni, hogy a közelébe mennénk, az ellenfél harci kedvét is csökkenti, ráadásul a felnőtt és magabiztosan támadó kutyák esetében is alkalmazható. A legjobb módszer tehát az, ha a gazda megteremti a lehetőséget arra, hogy kutyája ismeretségeket köthessen más kutyákkal, és emberekkel. Ez lehet akár séták alkalmával, vagy olyan kutyaiskolában ahol kiképzők segíthetnek a kutyák nevelésében, tanításában. Ahol a kutyáknak is van lehetőségük kutyáktól, kutyául is tanulni.
Ha valaki csak a lázadásért lázad és nem azért, mert úgy gondolja, ő jobban el tudja látni a vezető feladatát, azt a falkaállatok egyszerűen kiközösítik.
Személyisége, készségei, fajtája, neme, életkora, életútja, a környezet, amiben él mind fontos tényezők, amelyek meghatározzák a viselkedését. Nem is beszélve a környezetében élők személyiségéről és viselkedéséről, amelyhez a kutya igazodni próbál. Ezek mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy miért olyanok a szokásai, amilyenek. Sok a viselkedésproblémás kutya. Ez számos okra vezethető vissza. Megfelelő diagnózis nélkül viszont nincs hatékony terápia. Viselkedés esetében sem. Az online tér rendkívül sok mindenre jó, de ha nem megfelelően kezeljük az ott "elhangzó" információkat, adott esetben többet ártunk, mint amennyi jót teszünk. A mélyebb utánajárást és a szakember bevonását sokszor lehetetlen kiváltani készen kapott, egyszerű ötletekkel. A kísérletezés nagyon félreviheti a dolgokat, és adott esetben csak tovább rontjuk a már meglévő problémákat. (Képek: Getty Images Hungary) Kövess minket a közösségi oldalainkon is!
Törekszünk arra, hogy a közösen eltöltött idő minden esetben hasznos és kellemes legyen mindenki számára. A feladatok megoldásán keresztül minél több sikerélményben legyen részük, örömük a játékban. Fontos, hogy a kutyával való kapcsolat során ismereteket szerezzenek a kutya viselkedéséről, életmódjáról, gondozásáról de figyelmet fordítunk arra is, hogy eközben a résztvevőnek reális képe alakuljon ki önmagáról, személyisége fejlődjön. 2. AAT (animal assisted therapy): Állat-asszisztált terápia, mely során már kitűzött célok szerint szervezik a foglalkozásokat és a fejlődést nyomon követik. Konkrét terápia, rehabilitáció, fejlesztés. Meghatározott a fejlesztendő terület. Van fejlesztési cél, konkrét a célcsoport. Meghatározottak a terápiás keretek. Itt a kutya, mint motivációs társ van jelen. A fő hangsúly a kutya munkáján van. A kutya kellő képzettséggel és rutinnal képes arra, hogy bizonyos szituációkat a felvezető segítsége nélkül is oldjon meg. Ez egy igen nehéz területe ennek a munkának.
Önismeret saját kutya segítségével Pár- és családterápia a kutya bevonásával Családi dinamika elemzése a kutya segítségével A kutyával való együttélés minőségének javítása A kutya-gazda kapcsolat elemzése, értelmezése és esetleges átformálása Kutya viselkedésproblémáinak elemzése