Kokas Klára például állami gondozott gyerekkel dolgozva jött rá, hogy náluk nem működik a padban csücsülés és a szolmizációs jelek fegyelmezett elmutogatása. De hát valójában melyik mai gyereknél működik ez már? A gyakorlati próbálkozások során Kokas Klára kidolgozta módszerét, amely az ének, a zene, a tánc és a rajzolás-festés, a gyermeki kreativitás összehangolt működtetésére, a játékos zenei élményre, önmagunk és egymás szeretetteljes figyelésére épül. Több szakértő véleménye szerint az alsó fokú ének- és zenetanítás zenei anyagát is fel kellene frissíteni, vannak ma már sokkal újabb, korszerűbb népzenei anyagok. És jó lenne visszatérni ahhoz, hogy az általános iskolákban az alsó tagozaton is a legmagasabb képesítésű szaktanárok tanítsák az ének-zenét, és ne csak a készségfejlesztésre, hanem az élményszerzésre is hangsúlyt fektessenek.
Mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar népművészetet világszerte minél többen megismerhessék. Hírnevét nemcsak műveinek, de zenepedagógusi munkásságának is köszönheti. A zenetanításban máig is világszerte alkalmazzák a Kodály-módszert. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el; számos egyéb kitüntetést, így Kossuth-díjat is kapott. Több egyetemnek volt díszdoktora. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta. 1967. március 6-án, szívroham következtében halt meg Budapesten. Hirdetés
Udvarán úgynevezett "csendes helyiség" található, amelynek ablakai nincsenek, a fény a Göncölszekér, illetve a Kisgöncöl formában elhelyezkedő réseken keresztül szűrődik be az észak felé tájolt szobába. A Galyatető Turistacentrum azok számára is tartogat meglepetéseket, akik nem szállnak meg a házban: hazánkban elsőként, egyedülálló módon ugyanis itt valósul meg tesztközpont és üzlet, ahol az outdoor sportok rajongói cipőket, bakancsokat, kerékpárokat próbálhatnak ki a terepen. A Magyar Természetjáró Szövetség 2015 őszén adta át a turistacentrumot a felújított kilátóval együtt. Piszkéstetői csillagvizsgáló Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet csillagvizsgálójának építkezése 1958-ban kezdődött, anyagi fedezetére 9 millió forintot hagyott jóvá az akkori kormányzat. Az obszervatórium építése során elsőként a csillagászok lakhelyéül szolgáló főépület készült el, amit Szrogh György Ybl-díjas építész tervezett, és alakja az Oroszlán csillagképet mintázza. Az épület további különlegessége, hogy mind a négy irányból szemlélve különbözik a szintek száma.